GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS

A fejlett országok politikusai és cégvezetői kezdik komolyan venni a (klímaváltozás) Föld felmelegedésével kapcsolatos félelmeket.
 

A környezetvédelmi kérdésekben a tengerentúliaknál régóta harcosabb európaiak ugyancsak új csatákra készülnek. Az Európai Bizottság elnöke, José Barroso szerint itt az ideje, hogy
"Európa az új, posztipari forradalom zászlószóvivőjévé váljék", s az unió új, január elején nyilvánosságra hozott energiastratégiai terve arra hívja föl a tagállamokat, hogy 2020-ig legalább 20 százalékkal csökkentsék széndioxid-kibocsátásukat.
  Minden korábbinál nagyobb szabású és precízebb ENSZ-jelentés jelent meg a klímaváltozásról a napokban.
Az utóbbi 13 esztendőből 12 globális átlagos melegrekordot hozott. Az óceánok hőmérséklete ugyancsak növekszik, még a felszín alatt 3 ezer méterrel is. A tengerek szintje átlagosan évi 2 millimétert emelkedik. Ha igaz, ami a sűrűre szőtt titokhálón át előzetesen kiszivárgott, ilyen megállapítások tömkelege szerepel az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Munkacsoportja, az IPCC (Intergovemmental Panel on Climate Change) napokban napvilágot látó negyedik jelentésének első kötetében. Azok kedvéért, akik vitatják, hogy mindezért elsősorban az ember felel, a jelentés leszögezi: "igen valószínű, hogy az üvegházhatást erősítő gázok okozták a globális átlaghőmérséklet-emelkedés zömét a 20. század közepe óta".
Európát a 10-13. században melegség járta át, azt a történészek ma tényként kezelik. A mezőgazdasági számadási könyvek tanúsága szerint Anglia akkoriban jelentős szőlőtermesztő volt, sőt még borexportra is futotta -tudjuk meg a Szegedi Tudományegyetem természeti földrajzi és geoinformatikai tanszékén oktató Kiss Andreától.
  A melegedés várható hatása lehet (klímaváltozás),hogy a világ legnagyobb városai árvízveszélynek lesznek kitéve, miszerint többségük tengerparti síkságon fekszik. Így 22 metropolis, köztük az egyiptomi Alexandria, Bankok, New York, Kalkutta, Karacsi, Szentpétervár, Amsterdam lesz kitéve áradásveszélynek, de - ha a gátak nem bírják a nyomást - még London belvárosa is víz alá kerülhet. Legalábbis akkor, ha a Föld felszínének hőmérséklete 3-4 fokkal megemelkedik.
    Az árvízvédelmi kiadások sok országban megugorhatnak: 2020 - ban Európában - Brüsszel jelenlegi becslése szerint - 4, 4- 5, 9 milliárd eurót kell majd erre a célra költeni. Ha a tengerek szintje megemelkedik, velük együtt a folyóké is. A Duna mentén - állítják a Greenpeace szakértői - 240 ezer embert érinthet a (klímaváltozás) vízállás permanens emelkedés, ami egyötödével növelheti az árvízvédelmi kiadásokat.
Ha a hőmérséklet 2, 2 fokkal emelkedik, negyed század múlva világszerte 300 ezer ebből fakadó extra halállal és 10 millió pluszmegbetegedéssel kell számolni - prognosztizálja a WHO , az Egészségügyi Világszervezet.
  Magyarországon a mezőgazdaságnak kell a legsebesebben fölkészülnie a klímaváltozásra, várhatóan növekvő szárazságra - állítják a Magyar Tudományos Akadémia és környezetvédelmi tárca által négy esztendeje indított kutatási programban részt vevő tudósok.
" Az a legvalószínűbb, hogy folyamatos melegedéssel, csapadékcsökkenéssel és nem utolsósorban olyan intenzív és kiszámíthatatlan időjárási szélsőségekkel kell számolnunk, mint tavaly augusztus 20-ai vihar vagy az idén január közepei orkánerejű szél" - vázolja Magyarország perspektíváit Láng István professzor, a 2003-ban a környezetvédelmi tárca és a Magyar Tudományos Akadémia által indított (a Változás - Hatás - Válaszadás kulcsszavak nyomán elnevezett) VAHAVA program vezetője.
A leggyorsabban - állítják a kutatók - a honi mezőgazdaságnak kell alkalmazkodnia a változó körülményekhez.(klímaváltozás) Mostanában évi átlagban 80 milliméterrel kevesebb csapadék hullik Magyarország területén, mint egy évszázada - tudjuk meg a VAHAVA tavaly év végén publikált részjelentéséből - vagyis növekvő szárazságra kell felkészülni.A klímaváltozás korunk legfontosabb problémája.