HőSZIVATTYú TíPUSOK

A levegős rendszereken kívül az összes geotermikus hőszivattyú COP értéke napjainkban meghaladja a 4,2-es értéket, de léteznek már 5-ös COP értékkel büszkélkedhető hőszivattyúk is.

Függőleges hőszivattyú talaj szonda:

Egy 12 cm átmérőjű lyukat fúrnak a talajba, annak összetételétől függően 50-150 m mélyre, s ebbe a lyukba helyezik el a hőszivattyú szondát. A fúrást engedélyeztetni kell. Nagy előnye, hogy a kút mindössze kb. 2 m2-es aknát igényel, így a telken nincs szükség kertrombolásra. A kút fölé lehet füvesíteni, tehát a későbbiekben nem jelenik meg láthatóan udvarunkban.
 

Függőleges talaj szonda

Vízszintes hőszivattyú talaj kollektor:

A vízszintes hőszivattyú szonda előnye, hogy ha nem áll rendelkezésre fúrt kút, nem kell a fúrást megfinanszírozni, mert a vízszintes szondát, mint egy hálót, 1-1,5 m mélyen a kéreg alá be lehet tenni. Valójában itt nem geotermikus hőt veszünk ki a talajból, hanem napsugárzásból adódó felszínhez közeli hőenergiát vesszük ki.
Nagyon nagy tévhit, hogy ezen rendszer fölé lehet akár épületet is építeni, aki ilyet állít, az butaságokat állít, ugyanis a talaj nedvessége a hőátadó közeg a talaj és a csövek között. Ha a talaj kiszárad, akkor a rendszerünk hatásfoka nagymértékben leromlik. Ha a telken kevés hely van ezt a rendszert nem lehet kivitelezni, mivel igen nagy a helyigénye, kb. a fűtött lakás négyzetméter 1,5-2 szerese, a lakás hőszigetelési adottságainak függvényében.

Vízszintes talaj kollektor

Hőszivattyú Kút szonda:

Viszonylag egyszerű megoldás, ha a közelben van agy fúrt kút, abba helyezik el a szakembereink a hőszivattyú szondát. Igen költségkímélő megoldás. Itt mindenképpen két darab kútra van szükség. Az egyik amiből kivesszük a vizet, a másik amelyikbe visszajuttatjuk. Megoldást jelent még, folyó vagy tó vizének a hőjét használjuk fel. Ilyenkor a kollektor szondát kell elhelyezni a vízbe. A lényeg ilyenkor az, hogy egyik se legyen 7 C° alatt, s télen ne fagyjon be.

Kút szonda

Hőszivattyú Levegő szonda:

Értelemszerűen, ilyenkor a levegőből vonjuk el a hőt. A levegős rendszerek hatásfoka rosszabb, mert amikor fűteni kell, akkor kint hideg van, ha hűteni kell, akkor pedig meleg.
A hidegből nem könnyű további hőt elvonni, ezért a levegős hőszivattyúk +4 Celsius fokig használhatóak csak önállóan, ha a kinti hőmérséklet ez alá esik, akkor szükség van elektromos, vagy géz rásegítésre.
Ezek a rendszerek, mivel nincs fúrásköltség, lényegesebben olcsóbbak, de hatásfokuk COP értékben kifejezve csak 4 Celsius fok felett éri el a 4,5-ös értéket, 0 Celsius fok alatt pedig hasonló költségekkel számolhatunk, mint gázfűtés esetében.

Külső levegő