MENNYIT FOGYASZT A KLíMA?

Tényleg sokba kerül fent tartani egy klíma készüléket? Nézzük meg mennyit is fogyaszt valójában a klíma!Fontos tudni, hogy a klíma nem annyi energiát vesz fel a hálózatból, ahány kW-os a teljesítménye, tehát egy 2,6 kW-os készülék teljesítményfelvétele nem 2600 Watt, hanem annál jelentősen kevesebb.

Sokan mondják, hogy a klíma a használatával a havi villanyszámla akár 10-15.000.-Ft-al is megnőhet a nyári hónapokban.

A mai modern készülékek hagyományos kompresszorral szerelve is „A”, „B”, vagy ritkábban „C” energiaosztályba sorolhatóak, a fejlett inverteres kompresszorral szerelt klímák szinte kivétel nélkül túlteljesítik az „A” energiaosztály kritériumait. Működését tekintve az inverteres klíma egység a szoba előre beállított hőmérsékletéhez igazodik, és a hűtéshez vagy fűtéshez szükséges teljesítmény alapján emeli a teljesítményt. A hagyományos klíma ezzel szemben ki / bekapcsolja magát, ha üzemel, teljes erővel működik.

Az inverteres klíma készülékekkel átlagosan 40% energia-megtakarítás érhető el, ezért érdemes lehet ilyen készüléket vásárolni, mert a többletköltség megtérül. Amíg egy állandó fordulatú 2,6 kW klíma teljesítményfelvétele márkától függetlenül átlagosan 800-850 Watt, addig egy szintén 2,6 kW-os inverteres klíma teljesítményigénye 500-700 Watt óránként. Látható, hogy az inverteres klíma 150-300 Watt megtakarítást ér el egy óra alatt. Ha még figyelembe vesszük, hogy az inverteres klíma csendesebben működik, hosszabb az élettartama, és alacsonyabb külső hőmérsékletig használható fűtésre, akkor érdemes ilyen légkondicionáló vásárlásában gondolkodni.

Többet fogyaszt a klíma, ha üzemelés közben gyakran nyitogatják az ajtót, ablakot, ha nagy üvegfelületen árnyékolás nélkül süt be a nap, nem megfelelő az épület hőszigetelése, vagy a benti és kinti hőmérséklet között túl nagy a különbség. A megfelelő karbantartással, tisztítással növelhetjük a klíma hatékonyságát, fontos, hogy a berendezést rendszeresen szakértő ellenőrizze.

A megfelelő klíma kiválasztásához néhány energetikai tényezőt figyelembe kell venni. Gyakran az elméretezett klímarendszer felelős a magas villanyszámláért. A klíma fogyasztása függ a szoba térfogatától, a falak, az ablakok nagyságától. Figyelembe kell venni, hogy az adott helyiségben átlagosan hány ember tartózkodik, milyen gépek ontják magukból a meleget (számítógép, fénymásoló).

Jól jellemzi a fennálló helyzetet, hogy a KSH adatai szerint a klíma-légtechnikai szektor tavalyi éves forgalma meghaladta a 80 milliárd forintot, tehát ma már az áramszolgáltatónak számolnia kell az új építésű iroda- és lakóházak alapfelszereltségnek számító klíma- és légtechnikájával, vagy a hatalmas kapacitást igénylő hipermarketek klíma és szellőzőrendszerével.

Míg egy hagyományos, split klímakészülék D, vagy E energiaosztályba sorolható (még a legjobb márkák is csak C osztályúak), addig az invertes klíma A és B osztályú, vagyis kategóriájában a leginkább energiatakarékos készülék.  Működését tekintve az invertes klíma egység a szoba előre beállított hőmérsékletéhez igazodik, és a hűtéshez vagy fűtéshez szükséges teljesítmény alapján fokozatosan emeli a teljesítményt. A hagyományos klíma készülék ezzel szemben inkább hasonlít egy lámpa fel- vagy lekapcsolásához, amikor az egység bekapcsol, teljes erővel működik a légkondicionáló készülék.

Egy hagyományos split klíma esetében, ha a maximális hűtési teljesítmény 50 százalékára van szükség, akkor egy üzemórán belül harminc percet megy száz százalékon, illetve harminc percet áll a klíma kompresszor, míg az invertes klíma berendezés ilyenkor hatvan percet megy 50 százalékos teljesítménnyel, ugyanis ekkor a készülék hatásfoka sokkal jobb, mint 100 százaléknál. Az a klímakészülék a tényleges hűtési igényekhez igazítva tudja szabályozni a kompresszor fordulatszámát. Vagyis, amikor a helyiség hőmérséklete eléri a kívánt értéket, a készülék alacsony fordulatszámon járatja a klíma kompresszort. Ezzel mintegy 44 százalék energia takarítható meg a hagyományos megoldáshoz képest.

Fontos tudni, hogy a klíma hatásfokát, más néven jóságát az úgynevezett COP szám mutatja. Ez az egyszerű hányados azt jelzi, hogy egy egység elektromos áram segítségével hány egység hűtési teljesítményt kapunk. Minél nagyobb ez a szám, annál jobb a klíma készülék hatásfoka. Egy átlagos légkondicionáló készülék jól méretezett viszonyok között 2-3 közötti COP értékkel üzemel, egy magasabb minőségű klíma berendezés elérheti a 4,4 COP értéket is.

Egy másik megközelítés szerint, egy 90 ezer forint körüli, felső kategóriás split klíma készülék 650 W/h fogyasztással üzemel, míg egy ennél olcsóbb klíma készülék akár 100-150 W/h-val is többet fogyaszthat.

Ám sokan azzal sincsenek tisztában, hogyan csökkenthető a klímaberendezés energiafogyasztása, vagy fordítva nézve, mitől nő a fogyasztás. Gyakran a rosszul tervezett, elméretezett klímarendszer felelős a magas villanyszámláért. Mivel a klíma fogyasztása függ a működés helyszínének térfogatától, a falak, az ablakok nagyságától, ezért érdemes mindenképpen ezeknek megfelelő teljesítményű légkondicionáló készüléket választani. Továbbá figyelembe kell venni az üvegezett szerkezetek tájolását is.

Mielőtt a klímakészülék távirányítójáért nyúlnánk, próbáljunk meg kereszthuzatot csinálni, ez ugyan nem csökkenti a hőmérsékletet, de jelentősen befolyásolja a hőérzetünket.

Nézzen a jövőbe, és élvezze e remek találmány minden előnyét!

Fűtsünk klímával!

A klímánk hűtéskor hőmennyiséget szállít a hűtött térből a külvilág felé. Egyszerű - és ésszerű - gondolat, hogy ez megfordítva is működhetne. Működik is!

Egy egyszerű kis szerkezet beépítésével megfordítható a folyamat, így most a külső térből szállítható a hőmennyiség a belső tér felé - tehát a készülék fűt.

A megoldás egyetlen problémája, hogy mások a körülmények nyáron, amikor hűteni akarunk, és mások télen, amikor fűteni. Gondoljunk csak bele: nyáron kb. 24 0C-os az helyiség, ahonnan elszállítjuk a hőt, és mondjuk 35 0C, ahova szállítjuk. Télen meg mondjuk -10 0C a külső hőmérséklet, ahonnan hőt kell elvonni, és kb. 22 0C, ahová szállítani kell. Azt hiszem, nem nehéz belátni, hogy könnyebb a 24 0C-os levegőt lehűteni 1-2 0C-kal, mint a -10 0C-osat. Éppen ezért a sztenderd - ki/bekapcsolós - berendezések nem alkalmasak arra, hogy +5 C alatti külső hőmérséklet esetén fűtési üzembe működjenek.
Klímával fűteni nem is olyan rossz dolog:

A klímával való fűtés még a legrosszabb esetben is háromszor annyi fűtési teljesítményt erdményez mint amennyi elektromos áramot fogyaszt. És ez a szám akár ötre is felmehet. Egyet fizet, ötöt kap! Ha Önnek önálló vezetékes földgázellátása van, akkor kb. egynegyedét fizeti annak, mintha árammal fűtene (villanyradiátor, hőlégbefúvó). Ha tehát a klímás fűtés négyszer annyi hőt tud szállítani, mint amennyi áramot felvesz a hálózatból, akkor a megrendelőnél pontosan ugyanannyiba kerülne a klímás fűtés, mint a gáz. Bármilyen más rendszerű fűtésnél - társasház központi kazán, távfűtés, PB-gázfűtés - gazdaságosabb lehet egy klímás fűtési megoldás. Ha egy lakás 10 kW fűtési teljesítményt igényel, és ez biztosítva van klímával, akkor az a lakás ugyanúgy megfelelően fel lesz fűtve, mint bármely más megoldással. Egy klíma fűtéskor kb 40-45 C hőmérsékletű levegőt fúj be.  Az inverter-technológia - a korszerű hűtőközegek megjelenésével együtt - ma már -20 - -25C külső hőmérsékletig működő hőszivattyús klímákat biztosít, ami azért már elgondolkodtató lehetőség.  Ha tehát inverter-technológiájú berendezést vásárol, a fent leírt előnyökkel számoljon. A berendezés a magasabb árat kb. 2-3 év alatt ’visszahozza’ az alacsonyabb villanyszámlánkkal átlagos fogyasztással számolva.